A kiszebábú, vagy kiszebaba egy szalmából készült báb. Ez hivatott szimbolizálni a telet, a betegségeket, a bajokat és a rossz szellemeket is. A hagyomány keretében ezt a bábut manapság már inkább köztéren, de korábban főként a falu szélén, húsvét előtti virágvasárnap állítják fel, majd az ott összegyűltek különböző zajkeltő szerszámokkal, kereplővel, csörgővel, és mondókákkal, kántálással kezdik elzavarni mindazt, ami rossz. Eközben a kiszebabát meg is gyújtják, ami melegséget hoz.
Régiónként változó, hogy mivel egészítik még ki a népszokást: van, ahol papírra írt gondokat is a tűzbe dobnak, míg máshol inkább az éneklés kap nagyobb hangsúlyt. Bárhogy is legyen, a maga rituális módján megvan a közösségépítő ereje. Jó hinni abban, hogy ez beválik, hogy segít véget vetni a télnek, és új tavasz köszönt ránk.
Ez a népszokás összefonódik a Farsang búcsúztatásával ” eltemetésével” , ugyanis véget ér a farsangi időszak és elkezdődik a Húsvét előtti böjti időszak.
Felébred a természet a téli álmából, és mi is egyre többet élvezhetjük a napsütést a szürke, hideg időszak után.
“Jöjjön a tavasz, vesszen a tél!”
